Az Európai Parlament 2019 márciusában megszavazta az óraátállítás eltörlését, mégis 2026. október 25-én hajnalban megint visszaállítottuk az órákat. Ha egyszer tényleg megszűnik, választani kell: a reggelek vagy az esték maradjanak sötétek. Az alábbi térképen végig lehet nézni, mit jelent ez városonként.
Állíts be egy órát és egy napot. Azonos pillanat nézetben egyetlen időpillanatot látsz egész Európában: a beállított óra a budapesti helyi időt jelenti. A nappal és az éjszaka határa simán vonul keletről nyugatra, az időzónáktól függetlenül; a városokra mutatva leolvasható, ott éppen hány óra van. Ebből látszik, mennyire máskor van ugyanaz a helyi idő Lisszabonban és Moszkvában.
Állíts be egy órát és egy napot. Azonos helyi idő nézetben minden országban ugyanannyi a helyi idő, például mindenhol reggel fél nyolc. Így látszik, hol indul valaki még sötétben munkába vagy iskolába. Az országhatárokon ugrik a fény, mert ott ugrik az időzóna is.
Billentyűk: A D az időpontot, ← → a napot lépteti, Shift-tel nagyobbat. Az év-lejátszásnál a mai rendben márciusban és októberben ugrik a fény.
Kattints egy városra a térképen vagy a táblázatban. A sötét sávok helyi idő szerint mutatják az éjszakát; a szaggatott vonalak a másik két rendszert.
A napkelte és napnyugta a napkorong felső peremére, fénytöréssel számolva értendő; a pontosság néhány perc.
„Óra a Nap előtt”: ennyi perccel jár előbb a zóna standard ideje (CET, EET, WET), mint a város középnapideje (a Nap átlagos járásához igazított idő). A számítás a csillagászatban szokásos: (a zóna középmeridiánja − a város hosszúsága) × 4 perc; a CET középmeridiánja a keleti hosszúság 15. foka, Budapest a 19.-en fekszik, ezért −16 perc. Azért a téli időhöz viszonyít, mert az a zóna alapideje; a nyári idő csak +60 percet tesz hozzá, így mindkét állandó változat leolvasható belőle. Középnapidőről van szó, ezért az érték egész évben állandó. A valódi Nap az időegyenlet miatt legfeljebb kb. ±16 percet ingadozik körülötte (november elején a Nap korábban, február közepén később delel), ezt a napkelte- és napnyugta-számítás tartalmazza, ez az oszlop nem. Minél nagyobb az érték, annál később kel és nyugszik a Nap az óra szerint; Spanyolország és Franciaország nyugati fele a csúcstartó.
Az ötlet egyszerű: nyáron a Nap fél ötkor kel, amikor szinte mindenki alszik. Ha az órát egy órával előbbre állítjuk, ez az átaludt világos óra átkerül estére, amikor ébren vagyunk, és később kell felkapcsolni a lámpát.
Szemléltető modell, nem mérés. Budapest napállása és hozzávetőleges havi hőmérséklet-menete; a napirend a bal oldali beállítás; klíma 25 °C felett, fűtés 16 °C alatt, csak az otthon töltött ébren lévő órákban. Összevetés: a mai rend nyári ideje és ugyanezek a napok téli idővel.
Egy 60 wattos izzó helyét 8–9 wattos LED vette át. Amit régen egy órával kevesebb lámpázás hozott, ma ennek töredéke.
Nyári időben a délutáni hazaérés a nap legmelegebb órájára esik. A klíma többet megy, és ez felülírhatja a lámpán nyert megtakarítást.
Tavasszal és ősszel nyári időben sötétebb és hidegebb a reggel. A reggeli lámpa és fűtés visszaveszi az esti nyereség egy részét.
A fogyasztás nagy része ma nem a napszakhoz kötött. Ami a Nappal együtt mozog, egyre kisebb szelete az egésznek.
A MAVIR becsült hazai éves megtakarítása 2010 körül, illetve 2017-ben. Csökkenő tendencia.
MAVIR, Pénzcentrum 2010; Economx 201880 GWh az éves magyar villamosenergia-fogyasztás töredéke: a MAVIR-adatokon alapuló napi ~116 GWh-s átlaggal számolva nagyjából 42 TWh évente.
Saját számítás, Fizikai Szemle 2014 adatai alapjánAz EP-kutatás által idézett európai becslések sávja, délen nagyobb hatással. Ezek nagyrészt régebbi adatokon alapulnak.
Bergland & Mirza; EP kutatószolgálatCsehország, 2006–2017 óránkénti adatai: este többet spórolnak, mint amennyivel reggel többet fogyasztanak.
Károly Egyetem, diplomamunkaIndiana (USA): a nyári idő bevezetése után a háztartások többet fogyasztottak, ősszel 2–4%-kal. A hűtés és fűtés többlete felülírta a világítás megtakarítását.
Kotchen & Grant, Review of Economics and Statistics, 2011Szakirodalmi áttekintés: a világításon ~0,5% jöhet ki, de ugyanannyi tanulmány nem talál hatást, néhány pedig többletfogyasztást.
Aries & Newsham, Energy PolicyKét dolgot teszünk egymás mellé. A földrajz megmondja, hol okoz több sötét reggelt az örök nyári idő, és hol több sötét estét az örök téli. Hogy ezek közül melyik a nagyobb baj, az mérlegelés kérdése: a csúszkával te döntöd el. A másik réteg azt mutatja, mit mondtak eddig a kormányok, parlamentek és a közvélemény, a térkép alatt pedig az, hogy egy-egy közös döntés hány embert érint.
A Tanácsban az EU-27 dönt, ezért ez a blokk csak a tagállamokkal számol; a földrajzi sor követi a fenti csúszkát. Népesség millió főben: EU-tagállamok az Eurostat 2025. január 1-jei adata [15], EU-n kívül az ENSZ World Population Prospects 2024 2025-re vonatkozó becslése [16], Koszovó a 2024-es népszámlálás. Ukrajna és Moldova adata bizonytalan: a háború, illetve Transznisztria miatt a hivatalos számok ettől eltérnek.
A földrajzi számítás a főváros adatait használja, a fenti „sötét reggel / sötét este” küszöbökkel (most 8:00 és 17:00). Költség = súly × sötét reggeli percek + (1 − súly) × sötét esti percek, egész évre átlagolva (hány perccel kel a Nap a reggeli küszöb után, illetve nyugszik az esti előtt). Amelyik rendszernél kisebb, az a jobb; a „Földrajz szerint” oszlop a különbséget mutatja percben, naponta átlagolva. Hivatalos tagállami álláspontot a Tanácsban eddig senki nem nyújtott be, ezért a „szándék” nyilatkozatokra, korábbi tárgyalási jelzésekre és felmérésekre épül, ezek erősségét a bizonyíték oszlop jelzi.
A Qubit október 25-i cikke alapján: a Parlament döntött, a tagállamok tanácsa azóta sem, mert nem tudnak megegyezni, melyik időnél maradjanak.
Bizottsági konzultáció: 4,6 millió válasz, 84% az eltörlés mellett. Nem reprezentatív: a kitöltők 70%-a német volt.
Az EP 410:192 arányban támogatja, hogy minden tagállam maga válasszon végleges időt. 2021 lett volna az utolsó átállítás.
A tagállamok tanácsa nem alakít ki álláspontot: hatásvizsgálatot és összehangolást kérnek. Közben jön a covid, a háború és az energiaválság.
Spanyolország újra napirendre veszi; szerintük alig van energiamegtakarítás, az egészségügyi kár viszont valós. A közlekedési biztos is az eltörlés mellett szól.
A Bizottság új forgatókönyv-tanulmányt rendel, év végi határidővel.
44 EP-képviselő levélben sürgeti a közlekedési minisztereket az október 29-i tanácsülés előtt. A magyar kormány álláspontja még nem ismert.
A következő óraátállítás, ha addig nem változik semmi.
Napállás: NOAA közelítő képletek (deklináció, időegyenlet), napkelte/napnyugta −0,833°, polgári szürkület −6°, mély (tengerészeti) szürkület −12°. Időzónák: a 2026-os naptár (átállás márc. 29. és okt. 25.). Az „örök” rendszerek csak az óraátállító európai országokat érintik; Izland, Törökország, Belarusz és Oroszország változatlan.